Kíváncsi vagy, honnan jön a kreatív ötlet? A biológiai ötletgyárunk állítja elő némi inspirációból. A memóriánk, a figyelmünk, a koncentrációnk és kapcsolatképzési képességünk fejlesztése létfontosságú a kreatív kapacitásunk kiaknázása érdekében, vagyis azért is, hogy klassz ötletekkel szolgáljunk a mindennapok során.
Ismered a kreatív folyamat öt állomását? Először van egy probléma, ami foglalkoztat, majd jön az inkubáció, amikor hagyod érni a megoldást, új ingerekkel körülvéve magad inspirálódsz, majd jön az AHA-élmény, aztán az elemzés, végül az ötlet megvalósítása. De hogyan zajlik bennünk az ötlet kitalálása és hogyan lehet fejleszteni, hogy minél jobb ötletekkel állhassunk elő?
Ötletgyár – Így születik egy kreatív ötlet
Az inkubálódás időszakában külső és belső inspirációs források indíthatják be a kerekeket, ám ez nemcsak úgy magától történik, szükséges az aktív hozzájárulásunk, vagyis agyunk aktív hozzájárulása. Kaszás György nagyon találóan és képletesen nevezi meg ötletgyárunk részlegeit: anyagbeszerzés, információ raktár és gyártóműhely. Nézzünk bele mindháromba.
De előtte.
Az agyi hálózatok, amelyek szerepet játszanak a kreatív ötlet megjelenésében
Van három agyi hálózatunk, amit érdemes tudnunk, ha a kreativitásunkat szeretnénk jobban megérteni.
A kreativitás mindig egyfajta újrakombinálási folyamat.
Elménk a beérkező új információkat társítja a meglevőkkel, és az eredményekből újdonságokat hoz létre. Ehhez az újrakombinálási folyamathoz jellemzően három, egymást részben átfedő neurális hálózat együttműködése szükséges: figyelmi-, nyugalmi- és a szaliencia hálózat. A figyelmi hálózat a külvilágból érkező infókat pásztázza és ami érdekes, ráfókuszál, ami pedig nem érdekes, azt elhalványítja. A nyugalmi az agy álmodozó üzemmódja, amely a belső ingereket figyelve lehetőségek után kutat, olyan összefüggések után, amelyek a háttérben vannak, halványak és a mindennapi pörgésben nem vesszük észre őket. Az inkubációs fázisban ez a hálózat aktív. Agyunk többnyire a figyelmi hálózat segítségével végzi a konvergens, míg a nyugalmi hálózat segítségével a divergens gondolkodást. A két hálózat nem működik egyszerre, hanem van egy “kapcsoló”, amely működteti a váltást. Ez a szalencia-hálózat és a kreatív embereknél szuperjól működik. Figyeli a külső ingereket és ha valamit érdekesnek, sőt szokatlannak tart, akkor átvált, és keres egy hozzáillő halvány infót, amit össze tud vele kapcsolni, így véve észre lehetőségeket. Így teljesíti be az agy mintázatkereső funkcióját. Röviden (brutál röviden) ennyi. Ha bővebben érdekel ez a folyamat, írok róla egy másik cikkben.
Ami az agyunkban aktiválódik jókedv hatására: ACC
Az ötletgyár előtt még egy kis tudományos háttérinfó a kreativitáshoz kapcsolódóan. A jó hangulat a kreativitás fokozásának kiindulópontja – a figyelmi és a szaliencia agyi hálózatban is szerepet játszó ACC aktivitását előzi meg. Az ACC (anterior cingularis kéreg) felelős azért, hogy az agyunk észrevegyen nem odaillő dolgokat, ezáltal segítse a mintafelismerést és létrehozza az AHA-élményt. Erről bővebben a Hatékonyabb énem kurzusban ismerhetsz meg izgalmas tudnivalókat!
1. Figyelem, vagyis az “anyagbeszerzés”
Ahhoz, hogy ötletekkel álljunk elő, nagyon fontos munkát végez a figyelmünk. Ő felelős azért, hogy a külvilágból áramló információkat, élményeket, ingereket, gondolatokat beszerezzünk. Azért fontos, hogy legyen miből válogatni majd a raktárban, amikor ötletmorzsák után kutatunk. Mondhatjuk azt is, hogy kell a nyersanyag a fantáziánk számára. Minél erősebb ez az anyagbeszerzési rendszerünk, vagyis minél tudatosabb figyelmünk, annál jobb lesz a kreatív kapacitásunk. Gondolj bele, minél jobb agyunk fókuszálási készsége, annál több külső-belső ingerre reagál (inger lehet például íz, szín, hang, kép, gondolat, éhségérzet stb. ) vagyis annál több dolgot vesz észre a világból. Minél több dolgot vesz észre, annál több infót raktározhat majd el, és annál több infóból válogathat a képzeletünk, amikor ötletelünk.
A figyelmünknek különféle jellemzői vannak, amelyeket külön-külön is edzhetünk, hogy milyen klasszabb legyen az alapunk. A figyelmünknek van terjedelme, vagyis, hogy mennyi részletre tudunk egyszerre figyelni, és az is fontos, hogy mennyire tudunk jól összepontosítani, fókuszálni, például a jelen pillanatra, az érzékekre. A figyelem tartóssága azt jelenti, hogy milyen hosszú ideig tudunk koncentrálni, az átkapcsolhatósága pedig azt, hogy agyunk két dolog között váltogatja az irányt, vagyis hol az egyikre irányul a figyelem, majd a másikra és vissza, illetve a megoszthatósága, amikor egyszerre kapcsolódunk különféle impulzusokra. Ez a sok jellemző indukálhatja, hogy létrejöjjön egy szokatlan, kreatív ötlet.
A figyelem terjedelmének fejlesztése
A “Ne csak nézz, láss is!” tipikus esete, vagyis a figyelmünk terjedelmi azt jeleni, mennyi mindent veszünk észre a minket körülvevő világból. Minél nagyobb ez a spektrum,
minél szélesebb a látókörünk, annál több, részletesebb, gazdagabb élményanyagot gyűjtünk össze, így annál nagyobb kincses(tudás)tárból válogathatunk az ötletelésnél, a képzeletünket igénylő kreatív problémamegoldás során.
A figyelmedet tudatos, éber állapotba hozhatod, ha követed a nyomozók módszerét, amikor egy helyszínt alaposan átnéznek, minden nyomot megvizsgálnak. Ha legközelebb bevásárolni mész, közben menjen a fejedben folyamatosan a sztori, hogy mit látsz, úgy mondd magadnak, mintha épp kihallgatnának, hogy mi történt. Alaposan figyelj meg a környezetedben mindent, a hangoktól kezdve, a vásárlók maszkviselési szokásán keresztül a pénztáros szemszínéig. Az is klassz feladat, ha megfigyeled a körülötted lévő asszociációs mintákat, például mennyi dologban fedezhetsz fel egy arcot (pl. autó hűtőrács + lámpák+ rendszámtábla).
A figyelem megoszthatóságának fejlesztése
Bizonyára neked sem ismeretlen a multitasking esete, amikor különféle tevékenységeket egyidejűleg végzünk, és bármilyen meglepő, a nonverbális- és verbális jelek figyelése is idetartozik (a Mit árul el rólam a testbeszédünk? beszélgetés érdekelhet) illetve az evés közben tévézés, takarítás közben podcast hallgatás, vagy éppen a szinkrontolmácskodás. Ez az egyszerre több irányba történő figyelés (valójában rövid fázisokból álló, gyors át-és visszakapcsolás) ami, habár nem túl hatékony módja a munkavégzésnek , mégis leképezi a világunkat. Miért? Mert az ingerek sokszor egyszerre bombáznak minket, és jól kell tudnunk szűrni, illetve megválasztani, váltogatni a figyelmünket a lényeges dolgokra. Biztosan találkoztál már olyan feladattal, ami figyelmed megoszthatóságát edzette, tette próbára, mint ahogy gyerekkorunkból a pontösszekötős képjátékok, a két közötti különbségkeresők vagy az alábbi feladat, amikor ki kell mondanod az olvasott szó valódi színét.
A figyelem összpontosultságának fejlesztése
Ahogy feljebb írtam, a jelenre fókuszálással, vagyis mindfulness gyakorlatokkal remekül fejleszthető, amiből elég sokat találsz szikracikkekben is. Például amikor legközelebb eszel, ne a social médiát pörgesd, hanem hunyd be a szemedet, és figyelj az ízekre. Hol érzed őket, milyen zamatokat érzel, hogyan rágsz, mit idéznek fel benned az íze? Szuper gyakorlatokat találsz Corinne Sweet könyveiben is. Hidd el, ez is hozzájárul, hogy jöjjön az a bizonyos szikra egy kreatív ötlet formájában a problémás helyzetekben.
A figyelem tartósságának fejlesztése
Minél hosszabban tud valaki figyelni, annál több dolgot fogad be. Minél több dolgot fogad be, annál gazdagabb lesz az elraktározott információk tárháza, így jóval nagyobb merítésből tud dolgozni, amikor új ötletek után kutat. Úgy edzheted legkönnyebben, hogy kinézel egy pontot az íróasztalod előtt és mindennap három alakommal 1-1 percig fókuszáltan nézed, nem nézel máshova, nem terelődik el a figyelmed. Az időtartamot egészen 3 percig növelheted, mondjuk hetente emelve fél perccel az adagot.
A figyelem átkapcsolásának fejlesztése
Ahhoz, hogy a környezetünkben lévő különféle ingeket észlelhessük, szükségünk van az átkapcsolás fejlesztésére. Ezt a hétköznapokban például autóvezetéssel edzhetjük, hiszen ennél a tevékenységnél folyamatosan váltogatjuk a fókuszunkat a táblákról a fékre, a gázról a többi autósra, a kuplung és a váltó kettősére. De az alábbi, kétféleképpen értelmezhető optikai trükkös képek nézegetése is fejleszti.
2. Emlékezés, vagyis az “információ raktár”
Az emlékezőképesség, hogy meg tudjunk jegyezni dolgokat és azokat vissza is tudjuk idézni, nagyon fontos pillére a kreatív teljesítménynek. Különféleképpen tudjuk elraktározni és előhívni az infókat.
- Vizualizáció segítségével, ami a képalkotó képességünkre támaszkodik,
- továbbá ismétléssel, ha sokszor ismétlünk, begyakorolunk valamit.
- Ezen kívül a rendszerezés segít az új infót egy, már a fejünkben lévő releváns infóhoz illeszteni.
Biztosan hallottad már a belső szem kifejezést. Ez tipikusan arra utal, hogy valamit képekben képzelünk el, valaki például vizuális típus, és képekben könnyű tanulnia is, így ő alapból edzi ezt a területet, aki viszont nem az, érdemes fejlesztenie minden olyan feladattal, amely így kezdődik: “Képzelj el egy …”. Ajánlok egy klassz memóriajavító vizualizációs technikát, próbáld ki. A neve memóriapalota, és ebben a cikkben találod: Íme 3 kreatív memóriafejlesztő gyakorlat
A rendszerezésre Kaszás György a Kreativitássuli című könyvében (Animus Kiadó, 2017) egy szemléletes hasonlatot használ, méghozzá a fiók és a zsák példáját. Arra bíztat, hogy
legyen a fejed fiók, ne zsák!
Mire céloz? Erre te magad is tudod választ, ha belegondolsz, hogy mi a különbség a kettő között. Ha el kell pakolnod, akkor mindkettő alkalmas rá, hiszen tárolásra szolgál, ám míg a zsák esetében jóval macerásabb lesz megkeresni az elrakott holmit, hiszen bezsúfolódik a többi közé, addig a fiókban jobban meg fogod találni, mert az rendben tartható. Érted, miért fontos a rendszerezés az infók, emlékképek felidézése szempontjából?
3. Kapcsolatképzés, vagyis a “gyártóműhely”
Most pedig jön az ötletgyár produktív része, amikor az eltárolt infókat előhívod, és valamihez hozzácsatolod, hiszen
az ötlet nem más, mint a világban már létező információk újfajta összekapcsolása, ami így új jelentést kap, és alkalmassá válik egy probléma megoldására.
Steve Jobs is azt mondta, hogy “a kreativitás dolgok összekapcsolása csupán”, és milyen igaza van, hiszen az újszerű kapcsolatok, szokatlan asszociációk a kreatív gondolkodás alapjai. Bármilyen hétköznapi helyzetben gyakorolhatod azzal, hogy az általad látható tárgyakat minél több szempont szerint csoportokba rendezed. A kapcsolatképzésre ebben a cikkben találsz klassz feladatot: A kreativitás fejlesztése – 5 gyakorlat a szikrázó elméért.
Minden olyan gyakorlat, amikor véletlen szavak segítségével új ötleteket, történeteket alkotsz, a saját gyártóműhelyedet fejleszti. Ilyenek például az Élj kreatívan! csoportban nagy sikernek örvendő képasszociációs feladatok, amikor mondjuk egy könyvből kell keresni egy szót, és annak segítségével kitalálni egy címet vagy történetet a megadott képhez. Gyere, csatlakozz a csoporthoz, ha érdekelnek a kreativitásodat fejlesztő gyakorlatok!
Tehát, ahogy láthattad, a memóriánk, a figyelmünk, a koncentrációnk és kapcsolatképzési képességünk fejlesztése létfontosságú a kreatív kapacitásunk kiaknázása érdekében, vagyis azért, hogy klassz ötletekkel szolgáljunk a mindennapok során. Így működik a biológiai ötletgyárunk, innen jön a kreatív ötlet… és ami jó hír, az összes terület fejleszthető.
Találd meg a neked való kurzust és fejleszd magad kreatívan!
